A tenger. Az �ce�n. A v�get nem �r� k�ks�g, melynek nagys�g�t az ember agya fel sem tudja fogni. A tenger jelenti a hat�rtalans�got, a k�mer�thetetlen er�t. Napjainkban ezen �ll�t�sok k�z�l csak a nagys�g igaz. Az ember k�m�letlen�l puszt�tja a kihal�s sz�l�re ker�l� fajokat. �s itt j�nnek be a k�pbe a b�ln�k. A Greenpeace a vil�g legnagyobb �llatv�d� szervezete.
�vente 14.000 b�ln�t gyilkolnak meg a F�ld�n. A legnagyobb vesz�lyben a k�k b�ln�k vannak, melyek �ri�siak (30-40 m hossz�ak, �s ak�r t�bb tucat tonna is lehet a t�mege). A b�ln�k k�z�l a legt�bbet az �rt�sek zs�ruk amitt vad�ssz�k, de kuri�zum m�g a b�re, az uszonyai �s a fogai is.

Az Esperanza �tja, 100 b�lna megmenek�l�se
4300 tengeri m�rf�ldes hajsza, megannyi megpr�b�ltat�s �s izgalom, v�get nem �r� nappalok. A Greenpeace haj�ja, az Esperanza 14 napon �t szorosan a b�lnavad�szok mellett haladva akad�lyozta meg a kegyetlen m�sz�rl�st. A csod�latos k�ldet�s egy id�re a v�g�hez �rkezett a D�li-tengereken. Szombaton (2009.10.24.) helyi id� szerint 14.00-kor az Esperanza a sz�razf�ld fel� vette az ir�nyt, mivel �zemanyag k�szletei kimer�ltek az elm�lt 15 nap b�lnavad�szokkal folytatott intenz�v kerget�z�seinek k�vetkezt�ben. Bizonyos sz�m�t�sok szerint ahhoz, hogy a b�lnavad�sz flotta el�rje a kit�z�tt kv�t�t, �s kil�je a tervezett 1000 b�ln�t, naponta 9 csukab�ln�t �s plusz egy kihal�s sz�l�n �ll� bar�zd�s b�ln�t kell �ldozatul ejteni�k. Annyi bizonyos, ahogy azt a jap�n korm�ny be is jelentette, addig nem vad�sznak, am�g ott a Greenpeace. Soha m�g ilyen sok�ig nem siker�lt blokkolni a b�lnavad�szatot ilyen hossz� ideig a kor�bbi �vekben. A legt�bb id� eddig 9 nap volt. Term�szetesen a kamp�ny addig nem �rhet v�get, m�g Jap�n egyszer �s mindenkorra fel nem hagy a b�lnavad�szattal. �rdekes, hogy azt m�r felismert�k, addig nem vad�szhatnak, am�g szemtan� is van. T�l �tl�tsz� az �lkutat�si �ltudom�nyos program, sz�gyellik a vil�g el�tt, de m�g mindig nem el�gg�. A tudom�nyos b�lnavad�szat egy igen k�lts�ges �tver�s – eredm�ny�t legink�bb kereskedelmi h�t�h�zakban rakt�rozz�k vagy �llateledel lesz a b�ln�k h�s�b�l. A jap�n, kutat�si c�lra val� hivatkoz�ssal leplezett, b�lnavad�szat csak igen kev�ss� j�vedelmez�, valamint a jap�n ad�fizet�k jen milli�rdjait pazarolja el. Olyan kutat�si eredm�nyeket tud csak felmutatni, amelyekre senkinek sincs sz�ks�ge �s b�lnah�st is csak egyre kevesebben fogyasztanak. �gy joggal mondhatjuk teh�t, hogy a jap�n t�rsadalom egy botr�nyos p�nzpazarl�snak van kit�ve. Amikor a b�lnavad�sz flotta novemberben elhagyta otthoni, shimonoseki kik�t�j�t a jap�n korm�ny meger�s�tette, hogy az �n. tudom�nyos programjuk egyetlen c�lja az, hogy vissza�ll�ts�k a kereskedelmi b�lnavad�szatot. A jap�n emberek val�j�ban nem t�mogatj�k a nev�kben �s az ad�fizet� polg�rok p�nz�b�l v�grehajtott b�lnavad�szatot. K�rd�s tov�bbra is: kinek �rdeke mindez? A Greenpeace �s a b�lnavad�szat ellenz�i mindesetre nem adj�k fel a harcot. Minden lehets�ges eszk�zt bevetnek, hogy nyom�st gyakoroljanak a jap�n korm�nyra. Alig 24 �ra leforg�sa t�bb mint 20 ezer lev�l �rkezett Fujio Mitarai-nak a Canon eln�k�nek, aki a Jap�n �zleti Sz�vets�g eln�ke is, hogy csatlakozzon hivatalosan a b�lnavad�szatot ellenz�k t�bor�hoz. Hiszen a Canon �ltal futatott kamp�ny jelmondata, hogy a v�dett �llatokat csak kamer�val lehet „l�ni”. A jap�n korm�ny kihal�s sz�l�n �ll� b�lnafajokat is puszt�t, ez�rt �k sem lehetnek kiv�telek a Canon lencs�je al�l

Sokkol� k�pek a b�lnavad�szatr�l

SAJ�T G�PEL�S