A tenger. Az óceán. A véget nem érő kékség, melynek nagyságát az ember agya fel sem tudja fogni. A tenger jelenti a határtalanságot, a kímeríthetetlen erőt. Napjainkban ezen állítások közül csak a nagyság igaz. Az ember kíméletlenül pusztítja a kihalás szélére kerülő fajokat. És itt jönnek be a képbe a bálnák. A Greenpeace a világ legnagyobb állatvédő szervezete.
Évente 14.000 bálnát gyilkolnak meg a Földön. A legnagyobb veszélyben a kék bálnák vannak, melyek óriásiak (30-40 m hosszúak, és akár több tucat tonna is lehet a tömege). A bálnák közül a legtöbbet az értések zsíruk amitt vadásszák, de kuriózum még a bőre, az uszonyai és a fogai is.

Az Esperanza útja, 100 bálna megmenekülése
4300 tengeri mérföldes hajsza, megannyi megpróbáltatás és izgalom, véget nem érő nappalok. A Greenpeace hajója, az Esperanza 14 napon át szorosan a bálnavadászok mellett haladva akadályozta meg a kegyetlen mészárlást. A csodálatos küldetés egy időre a végéhez érkezett a Déli-tengereken. Szombaton (2009.10.24.) helyi idő szerint 14.00-kor az Esperanza a szárazföld felé vette az irányt, mivel üzemanyag készletei kimerültek az elmúlt 15 nap bálnavadászokkal folytatott intenzív kergetőzéseinek következtében. Bizonyos számítások szerint ahhoz, hogy a bálnavadász flotta elérje a kitűzött kvótát, és kilője a tervezett 1000 bálnát, naponta 9 csukabálnát és plusz egy kihalás szélén álló barázdás bálnát kell áldozatul ejteniük. Annyi bizonyos, ahogy azt a japán kormány be is jelentette, addig nem vadásznak, amíg ott a Greenpeace. Soha még ilyen sokáig nem sikerült blokkolni a bálnavadászatot ilyen hosszú ideig a korábbi években. A legtöbb idő eddig 9 nap volt. Természetesen a kampány addig nem érhet véget, míg Japán egyszer és mindenkorra fel nem hagy a bálnavadászattal. Érdekes, hogy azt már felismerték, addig nem vadászhatnak, amíg szemtanú is van. Túl átlátszó az álkutatási áltudományos program, szégyellik a világ előtt, de még mindig nem eléggé. A tudományos bálnavadászat egy igen költséges átverés – eredményét leginkább kereskedelmi hűtőházakban raktározzák vagy állateledel lesz a bálnák húsából. A japán, kutatási célra való hivatkozással leplezett, bálnavadászat csak igen kevéssé jövedelmező, valamint a japán adófizetők jen milliárdjait pazarolja el. Olyan kutatási eredményeket tud csak felmutatni, amelyekre senkinek sincs szüksége és bálnahúst is csak egyre kevesebben fogyasztanak. Így joggal mondhatjuk tehát, hogy a japán társadalom egy botrányos pénzpazarlásnak van kitéve. Amikor a bálnavadász flotta novemberben elhagyta otthoni, shimonoseki kikötőjét a japán kormány megerősítette, hogy az ún. tudományos programjuk egyetlen célja az, hogy visszaállítsák a kereskedelmi bálnavadászatot. A japán emberek valójában nem támogatják a nevükben és az adófizető polgárok pénzéből végrehajtott bálnavadászatot. Kérdés továbbra is: kinek érdeke mindez? A Greenpeace és a bálnavadászat ellenzői mindesetre nem adják fel a harcot. Minden lehetséges eszközt bevetnek, hogy nyomást gyakoroljanak a japán kormányra. Alig 24 óra leforgása több mint 20 ezer levél érkezett Fujio Mitarai-nak a Canon elnökének, aki a Japán Üzleti Szövetség elnöke is, hogy csatlakozzon hivatalosan a bálnavadászatot ellenzők táborához. Hiszen a Canon által futatott kampány jelmondata, hogy a védett állatokat csak kamerával lehet „lőni”. A japán kormány kihalás szélén álló bálnafajokat is pusztít, ezért ők sem lehetnek kivételek a Canon lencséje alól

Sokkoló képek a bálnavadászatról

SAJÁT GÉPELÉS