�vente t�bb milli� �llatot puszt�t el a divath�bort: a sokszor sz�rny� k�r�lm�nyek k�z�tt �l� �llatok sz�rmebundak�nt v�gzik. A XXI. sz�zadban m�r nem indokolt, hogy �llatokat �ljenek le kiz�r�lag a sz�rm�j�k�rt: r�g elm�lt az az id�, amikor az �letben marad�sunkhoz kellett a pr�m. A sz�rmebunda nem t�bb mint st�tusszimb�lum, r�ad�sul az „�rz�s” marad�ktalanul kiv�lthat� magas min�s�g� m�sz�rm�kkel. A bund�k t�bbs�ge sz�rmetelepeken teny�sztett vad�llatokt�l sz�rmazik, t�bbnyire nyestet, ny�rcet, csincsill�t, r�k�t „haszn�lnak”.

Ezek az �l�l�nyek �rtelmes, �l�nk, nagy mozg�sig�ny� �llatok, ellent�tben h�zias�tott sorst�rsaikkal l�telem�k a fut�s, �s�s, vad�szat, az ingerszeg�ny, zs�folt ketrecekben testi �s lelki roncsk�nt �lik �let�ket. Az �llat b�r�b�l mind�ssze a gerinc f�l�tti v�kony cs�kot, a gerezn�t haszn�lj�k fel, a pr�m nagy r�sze haszn�lhatatlan a sz�rmegy�rt�knak. Ez�rt egyetlen bund�hoz mintegy hetven r�k�t kell meg�lni, de a kisebb termet� nyestb�l 120, csincsill�b�l 180 egyed sz�ks�ges.

K�l�nbs�get kell tenni p�ld�ul a b�r �s a sz�rme k�z�tt, hiszen a sz�rme kiz�r�lagos ok az �llatok le�l�s�re, am�g a b�r „mell�kterm�k”, vagyis a tej��rt �s h�s��rt tartott �s le�lt szarvasmarha m�sodlagos term�ke. Kiz�r�lag a divat �rdekei�rt �lnek le azonban �vente 29 milli� ny�rcet, �s vil�gszinten t�bb mint 50 milli� olyan �llat �l teny�sztelepeken, amelynek a vadonban lenne a helye.

A N�GY MANCS most indul� eur�pai kamp�ny�nak a c�lja a sz�rmefarmok betilt�sa az uni� ter�let�n, valamint egy, valamennyi sz�rm�re �s sz�rmeterm�kre vonatkoz� kereskedelmi- �s behozatali tilalom. Haz�nkban az �llatv�delmi t�rv�ny hi�nyoss�gai miatt nem szakavatott „teny�szt�k” mag�nh�zakn�l, gar�zsokban, pinc�kben, meg�resedett �llattart� csarnokokban is tarthatnak t�bb ezer �llatot embertelen k�r�lm�nyek k�z�tt. A k�rnyez� orsz�gokb�l is sz�ll�tanak Magyarorsz�gra le�l�sre sz�nt j�sz�gokat. Az itt megtermelt �ru nagy r�sze k�lf�ldre ker�l: haz�nk a vil�g csincsillapiac�nak 70 sz�zal�k�t uralja.

Megd�bbent�, hogy csak 2009-t�l l�p �letbe a kutya- �s macskasz�rme EU-szint� behozatali tilalma. Becsl�sek szerint �vente mintegy k�tmilli� kuty�t �s macsk�t �lnek le a sz�r��rt. A kuty�k b�r�b�l cip�t �s dobot is k�sz�tenek, sz�rmebund�hoz legink�bb n�metjuh�szokat haszn�lnak – egy ruhadarabhoz 12 �llat b�r�re van sz�ks�g. �llatv�d� szervezetek vizsg�latai kimutatt�k, hogy a kutya- �s macskasz�rme „�ln�ven”, sokszor nem is l�tez� �llatra utalva jelenik meg a piacon: az �zsiai mos�medve �s farkas val�j�ban kutya, m�g t�bb k�l�nlegesnek hitt vadmacskabunda egyszer� h�zi macsk�b�l k�sz�l. 2001-ben olyan gyermekj�t�kokat is tal�ltak, ahol a „pl�sskutya �s pl�sscica” sz�r�t val�di kutya- �s macskasz�rb�l k�sz�tett�k.

SAJ�T �R�S