A felnõtt tengerimalac karmát havonta ellenõrizzük és vágjuk, mert a forgácson, ketrecben nem kopnak úgy, mint vadon élõ társainál. A világos színezetû lábaknál jól látható a karomban meghúzódó ér, ezt figyelembe véve elkerülhetõ ennek megsértése. A karom hegyébõl annyit vágjunk le, hogy 1, 5 - 2 mm távolságra legyen az értõl. A sötétszínûeknél az ér nem látható, ezért gyakrabban kell vágni, kevesebbet. Fontos, hogy a karom formájához igazodjunk, ezért kissé ferdén vágjuk, hogy az ív a felsõ résznél hosszabb, az alsó résznél rövidebb legyen. A kopasz tengerimalacoknál a körömvágás után célszerû mûköröm polírozóval finoman áthúzni, megreszelni a karom végét. Így az nem lesz éles, és vakarózáskor nem sérti fel a bõrét. Ha baleset folytán kissé belevágunk az érbe, fertõtlenítsük le a helyet. Ha az ön számára a karomvágás bonyolult mûvelet, forduljon állatorvoshoz. A hosszabb karom befelé fordul, s akár kellemetlenséget, járási nehézséget, fájdalmat is okozhat a tengerimalacnak, valamint vakarózáskor megsértheti a bõrét. A karomban meghúzódó ér a karommal együtt nõ. Hogy elkerüljük a vérzést, az elhanyagolt karmok hegyébõl csak egy keveset vághatunk, ezt azonban gyakran meg kell ismételnünk, hogy az ér lassan, fokozatosan húzódjon vissza.
SAJÁT ÍRÁS |