A macsk�t a t�bbi h�zi �llathoz k�pest k�s�n h�zias�tott�k. Erre csak akkor ker�lt sor, amikor r�j�ttek arra, hogy a gabonarakt�rakban a k�rtev�k (eg�r, patk�ny) elleni k�zdelemben hasznosak lehetnek.

Kutat�sok szerint a macsk�k �sei 10-15 milli� �vvel ezel�ttr�l sz�rmaznak, de a bizony�t� leletek csak 3-5 milli� �vesek. Ma 38 macskafajt k�l�nb�ztet�nk meg, amely �sszesen 8 t�rzsfejl�d�si vonalat k�pvisel, t�bbek k�zt a h�zimacsk��t is. K�z�j�k 6 faj sorolhat�, melyek k�llemben �s genetikailag is hasonl�k. J. A. Spell szerint a macsk�k �se az afrikai vadmacska (F. lybica), nem pedig az eur�pai vadmacska (F. silvestris). Erre a k�vetkeztet�sre �gy jutott, hogy az eur�pai vadmacsk�t a h�zias�tott egyedekkel keresztezve olyan vad �s szel�d�thetetlen egyedek j�ttek l�tre, ami kiz�rja, hogy bel�l�k alakultak ki a h�zias�tott macsk�k. Az afrikai vadmacsk�k eset�ben ez nem figyelhet� meg. A r�g�szeti leletek az �szak-afrikai, illetve a nyugat-�zsiai eredetet er�s�tik, melyet az etimol�giai vizsg�latok is al�t�masztanak. Bizony�t�k lehet m�g, hogy a n�biai "kad�z" sz�b�l sz�rmaztatj�k az eur�pai n�pek macska szav�t. Az afrikai vadmacska eg�sz Afrika ter�let�n �shonos volt, kiv�ve az Egyenl�t� �s a Szahara k�rny�k�t.
Az �kori Kelet egyik legend�ja szerint viszont egyszer� a magyar�zat: a macska az oroszl�n t�sszent�s�b�l sz�letett.

A macska v�gleges h�zias�t�sa az elm�lt 150 �vben �rt v�get, b�r ez a meg�llap�t�s vita t�rgy�t k�pezi a kutat�k k�r�ben.
Felt�telez�sek szerint a macsk�k magukt�l szel�d�ltek meg �s h�ziasodtak. A r�gcs�l�k megjelen�s�vel egy�tt megjelentek a macsk�k is. Az ember felismerve a k�rtev�k elleni hat�konys�gukat, mag�hoz szel�d�tette. A legr�gebbi nyom egy Kr.e. 6700-b�l sz�rmaz� fog, amelyet a ciszjord�niai Jerik�ban tal�ltak. Kr.e. 5000-ben pedig Cipruson tal�ltak maradv�nyokat. A felt�telez�sek szerint ember �s macska egy�tt sz�llt partra a szigeten. A t�rskapcsolatot bizony�t� leletek m�r Kr.e. 4000-t�l fellelhet�k, de csak k�s�bb terjedt el t�megesen. Mezopot�mi�ban, Pakiszt�nban, K�n�ban Kr.e. harmadik �vezredb�l tal�ltak macskamaradv�nyokat. A macska t�rt�nelme �sszefon�dik Egyiptom t�rt�nelm�vel. A N�lus k�rny�k�n gazd�lkod� embereknek t�rv�nyszer�en tal�lkozni kellett a k�zelben �l� vadmacsk�kkal. Hamar r�j�ttek arra is, hogy az "egy�ttm�k�d�s" mindkett�j�knek hasznos lehet. Az emberi tev�kenys�gek r�v�n a macsk�knak sz�mos pr�da jutott, cser�be a macska v�dte a term�nyt a r�gcs�l�kt�l, s�t a k�gy�kt�l is.

Kr.e. 2200 k�r�l jelent meg a macska a hieroglif�kban. Ebben az id�szakban el�szeretettel adt�k a macska nevet az egyiptomiak gyermekeiknek. Kr.e. 1350-b�l sz�rmazik az els� macsk�knak fenntartott szarkof�g. A d�szes kopors� Dzsehutzmose kedvenc�nek, Tamytnak a maradv�nyait tartalmazta. Ekkor Egyiptom ter�let�r�l tilos volt kivinni macsk�t. Ez persze nem akad�lyozta meg elterjed�s�ket. �ll�t�lag az idegen orsz�gokba csemp�szett macsk�kat �gyn�k�k gy�jt�tt�k be, �s vitt�k vissza Egyiptomba. K�n�ban egy Kr.e. 2160-b�l sz�rmaz� macska maradv�ny�ra bukkantak, �s nem tartj�k kiz�rtnak, hogy m�r az �kor k�zep�n megkezd�d�tt K�n�ban a macsk�k h�zias�t�sa.

Az els� h�zimacsk�ra utal� jeleket Eur�pa ter�let�n G�r�gorsz�gban tal�lt�k a Kr.e. VI. sz�zadban.
G�r�gorsz�gban �s az akkori It�li�ban csak az I. sz�zadban v�ltak n�pszer�v� a macsk�k, majd a r�mai h�d�t�k �tj�n terjedtek el K�z�p-Eur�p�ban.

Manaps�g az �llatok, �gy a macsk�k is, r�sz�t k�pezik �let�nknek. Egyre ink�bb n�pszer�bbek a k�l�nleges macskafajt�k, mint p�ld�ul a rongybaba, a thai vagy a brit r�vidsz�r� fajt�k. A macsk�k viszontags�gos t�rt�nelm�t �s jelen�t a sok k�pz�m�v�szeti alkot�s mellett az Amszterdamban, Moszkv�ban �s B�zelben m�k�d� macskam�zeumok is �rzik.

FORR�S: hazikedvencek.hu

SAJ�T G�PEL�S