Hogy nagyobb vagy kisebb halakat fogadhatunk-e magunkhoz; az els�sorban a medenc�nk nagys�g�t�l f�gg. �s megint t�bb, m�s t�nyez�t�l f�gg, hogy sok vagy kev�s lehet-e benne a hal.


A halak m�rete �s a medence m�rete
Egy kis medence nem fogadhat be nagy halfajokat, nemcsak a m�ret�k miatt, ami mag�t�l �rtet�dik, hanem az�rt sem, mert a halnak t�r kell az �sz�shoz. Tekintetbe kell venni, hogy a hal nagys�g�nak ar�nyosnak kell lennie az akv�rium nagys�g�val. �ltal�noss�gban: ha van egy 100 literes akv�riumunk, abban olyan p�ld�nyok tudnak j�l meghonosodni, melyek feln�tt korukban nem nagyobbak 5-8 cm-n�l. A 15-20 cm-re megn�v� �desv�zi halaknak legal�bb 300 literes, az enn�l nagyobbaknak 500 literes akv�riumra van sz�ks�g�k.

A halak sz�ma �s a v�zmennyis�g
Gyakran megesik, hogy az akv�rium az els� pillanatt�l kezdve t�ls�gosan n�pes. M�rpedig ennek kellemetlen k�vetkezm�nyei lehetnek. Hogy egyens�ly legyen a halak sz�ks�gletei, valamit a n�v�nyek �s a v�z jellemz�i k�z�tt, s j�l �rezz�k magukat az akv�riumlak�k, ahhoz �ltal�ban sz�m�tsunk egy kis halra (mely kb. 5 cm, feln�tt kor�ban) 5 liter vizet, egy k�zepesre (mely 8-9 cm feln�tt kor�ban) 8 liter vizet.
Ez persze csak jelz� sz�m s aj�nlott mennyis�g, mely els�sorban �desv�zre vonatkozik. Ha nagy halakr�l van sz�, akkor m�sk�ppen sz�molunk, k�l�n�sen a tengerv�zben �l�k eset�ben, mert azoknak jelent�s v�zmennyis�gre van sz�ks�g�k.

A halv�s�rl�s
A mindennapi megold�s egyszer�: az ember elmegy egy akvarisztikai szak�zletbe, ahol nagy a v�laszt�k, s ahol az elad� j� tan�csokkal szolg�lhat. Ne feledj�k, hogy j�vend� lak�ink hirtelen bek�vetkez� nagy k�rnyezetv�ltoz�s el�tt �llnak, ami komoly stresszt jelent. Ezt azzal cs�kkentj�k, ha m�r el�re el�k�sz�tj�k sz�mukra leend� lakhely�ket: az akv�riumot.

El�k�sz�letek a halak fogad�s�ra
Miut�n berendezt�k a medenc�t, �s m�r v�z is van benne; v�rjunk 2-3 hetet, ha �desv�zzel �s 6 hetet, ha tengerv�zzel t�lt�tt�k meg. Kell ennyi id� az egyens�lyi helyzet kialakul�s�hoz.
Ezalatt az el�ltetett n�v�nyek is kezdenek gy�keret ereszteni, s a halak nem tudj�k majd kir�ngatni �ket. Minden n�v�ny, szikla �s gy�k�r mened�k: a halak �s f�leg a f�l�nkebbek ezek k�z�tt keresnek majd b�v�helyet addig, m�g meg nem szokt�k az �j k�rnyezetet.

Hol vegy�k meg a halakat?
Ha szak�zletben v�s�rolhatunk, nem kell elsietni. Egy-k�t el�zetes l�togat�s nem �rt, ezek sor�n szem�lyes kapcsolatot lehet kialak�tani az elad�val, hasznos felvil�gos�t�sokat �s �tleteket kaphatunk a k�n�latban el�fordul� fajokkal kapcsolatban.
Term�szetesen bar�tok r�v�n vagy egy klub k�zvet�t�s�vel is beszerezhet�nk halakat. A tapasztalt akvarist�k mindig �r�lnek, ha seg�thetnek, �s sz�vesen a kezd�k mell� szeg�dnek az els� v�logat�s �s v�s�rl�s idej�n.

A sz�ll�t�s
Sz�ll�t�skor a halakat h�romnegyed r�szig megt�lt�tt v�z�ll� tasakba, zacsk�ba engedj�k. Ha t�sk�s �sz�j� a hal, gondoskodjunk dupla zacsk�r�l. Ezut�n egy k�nnyed mozdulattal megcsavarjuk a zacsk� �sszefogott sz�j�t, hogy a leveg� kicsit felf�jja. Soha ne f�jjunk be sz�jjal leveg�t, mert olyankor vesz�lyes sz�n-monoxid-g�zt is adagolunk a halainknak. A kisebb halakat kis m�anyag ed�nyekben vagy pl. �sv�nyvizes flakonban is sz�ll�thatjuk. De ilyenkor is �gyelj�nk arra, hogy el�g leveg�j�k legyen. Ha a sz�ll�t�s nem tart tov�bb egy �r�n�l, akkor ez a m�dszer nem okozhat probl�m�t. De ha tov�bb tart, vagy hideg van, akkor haszn�ljunk h�szigetel� anyagot, pl. polisztirol dobozt, nehogy nagyon leh�lj�n a v�z — b�r rendszerint el�g �js�gpap�rral j�l bebugyol�lni a flakont. A halak j�l t�rik az utaz�st �s a vele j�r� mozg�st is, ha nem t�l vad �s hirtelen. Egy�bk�nt a v�z mozg�sa el�seg�ti az oxig�n old�d�s�t is.

A halak bek�lt�ztet�se az akv�riumba
Az ember haza�rkezik, kinyitja a tasakot, �s azon nyomban beengedi a halakat az akv�riumba! Nehogy megtegy�k! Ez sajnos �ltal�nos hiba, de egyben brut�lis m�dszer, �s tilos! A legkisebb stresszt�l is �vni kell az akv�rium �j lak�it, nehogy emigr�nsnak �rezz�k magukat az �j k�rnyezetben.

Az �thelyez�s
El�sz�r m�g ne nyissuk ki a zacsk�t, csak engedj�k be az akv�riumba, �s hagyjuk ott lebegni, am�g a benne lev� v�z fel nem veszi a medence viz�nek h�m�rs�klet�t. Ez kb. annyi id�t vesz ig�nybe, mint amennyit a sz�ll�t�s. Ha az akv�rium tele van, tan�csos kimerni bel�le egy kis vizet, nehogy t�lcsorduljon, amikor majd a zacsk� tartalma beleker�l. Ezut�n nyissuk ki a zacsk�t vagy a flakont, hagyjuk, hogy az akv�rium vize belefolyjon s a k�t k�rnyezet egynem�v� v�ljon (homogeniz�l�djon), �s csak ezut�n engedj�k �t a vizet a halakkal egy�tt az akv�riumba. Mikor m�r odabent ny�zs�gnek, egy ideig k�ss�k le a figyelm�ket etet�ssel. J�, ha mindez d�lel�tt, nappali f�nyn�l t�rt�nik, m�g miel�tt meggy�jtan�nk a l�mp�t az akv�riumban.

Milyen sorrendben telep�ts�k a halakat?
Azt tan�csoljuk, hogy a halak ne egyenk�nt, hanem egy vagy k�t alkalommal t�bbedmagukkal ker�ljenek az akvariumba. A m�r bent Iak�k, m�g ha b�k�s term�szet�ek is, hajlamosak az �j j�vev�nyeket betolakod�knak, agresszoroknak tekinteni Ha m�gis fokozatosan telep�ten�nk akkor a kisebb halakkal kezdj�k. Ha m�r ismerik �s megszokt�k a k�rnyezetet, nem r�m�lnek meg annyira, amikor a nagyok meg�rkeznek

Az alkalmazkod�s id�tartama
Mikor m�r bent vannak a halak az akv�riumban, lehet, hogy azonnal csal�d�st vagy nyugtalans�got okoznak, mert val�sz�n�leg elb�jnak a n�v�nyek �s d�szletek k�z�. Nem kell megijedni, amint elm�lik a stressz, el�j�nnek, hiszen meg kell ismerkedni�k az �j k�rnyezettel. Ha m�r k�r�ln�ztek egy kicsit, mindj�rt nekil�tnak az ennival�t keresni, s ett�l kezdve lehet csod�lni �ket �s el lehet kezdeni vel�k a szem�lyes ismerked�st.

FORR�S: diszhal.info

SAJ�T G�PEL�S