A sz�besz�d azonban azt tartja, hogy egyetlen aranyhal eml�kezete sem ny�lik messzebbre n�h�ny m�sodpercn�l. �gy minden k�r az akv�riumban vagy a t�ban �j �lm�nyt jelent, mert a legut�bbira m�r nem eml�kszik. Van a halaknak mem�ri�ja? �s mi m�don der�thetj�k ki, hogy van-e egy halnak mem�ri�ja? Vagy, ami azt illeti, b�rmely m�s �llatnak?

Sok kutat� bizony�totta a halak mem�ri�j�nak megl�t�t...

Jonathan Lovell, az angliai Plymouth Egyetem Tengerkutat� Int�zet�nek munkat�rsa meg van gy�z�dve r�la, hogy egyes halak eml�kez�tehets�ggel b�rnak, mert sikeresen idom�totta �ket arra, hogy egy bizonyos hang ir�ny�ba �sszanak. Fogs�gban nevelt halakat akar kiengedni a ny�lt tengerbe, majd egy jellegzetes hanggal visszah�vni �ket az etet��llom�sra, hogy term�szetes t�pl�l�kaikat kieg�sz�tse.

Culum Brown (az Edinburgh Egyetem Sejt-, �llat �s N�pess�gbiol�giai Int�zet�nek kutat�ja) qeenslandi tart�zkod�sa sor�n a v�r�sfoltos sziv�rv�nyhalakat tanulm�nyozta. Az akv�riumukat m�r j�l ismer� halak viselked�s�t hasonl�totta �ssze olyanok�val, amiket �pp akkor helyeztek oda. K�z�pen kilyukasztott h�l�t fesz�tett ki keresztben az akv�riumban. Az akv�riumot j�l ismer� halak k�nnyebben sz�ktek �t a k�z�ps� lyukon, feltehet�en, mert figyelmen k�v�l hagyhatt�k mindazt, ami ismer�s volt nekik, �s tudt�k, hogy vesz�lytelen ( az akv�rium), �gy az �j vesz�lyre (a h�l�ra) tudtak �sszpontos�tani. Az akv�riumban otthonos halak olyan j�l eml�keztek a von�h�l�ra, hogy egy 11 h�nappal k�s�bbi, m�sodik k�s�rletben is ki tudtak sz�kni bel�le.

Mellesleg 11 h�nap egy aranyhal h�rom�ves �let�nek majdnem egyharmada, ami igencsak hossz� id�, ha olyasmire kell eml�kezni, ami csak egyszer fordult el�. Emberi l�pt�kkel k�r�bel�l 25 �v. Joicsi Oda, a jap�n Oszaka Egyetem kutat�ja �vekig tanulm�nyozta az aranyhalak eml�kez�tehets�g�nek finom r�szleteit, �s � is meg van gy�z�dve arr�l, hogy az aranyhalaknak j� a mem�ri�juk.

Anekdot�k ezreit halljuk az aranyhalak gazd�it�l, miszerint halaik eml�keznek a rendszeres etet�si id�kre. Ez nem kis dolog, mert a heleledel, amit kapnak, t�volr�l sem hasonl�t ahhoz a t�pl�l�khoz, amelynek fogyaszt�s�ra genetikailag programozva vannak. T�bb tulajdonos azt mes�li, hogy az aranyhala eml�kszik az arc�ra, �s fic�nkolni kezd az akv�riumban, ha idegen l�p a szob�ba.

Az aranyhal megismeri a gazd�j�t?

Egyes aranyhalak az akv�rium �veg�hez �sznak, valah�nyszor ember l�p a szob�ba. Ezek a bizonyos aranyhalak ki�kuml�lt�k, hogy ha megjelenik az ember, azt el�bb-ut�bb ennival� k�veti. Legal�bbis n�melykor. M�s sz�val: ember= ennival�. Ezt nevezik „asszociat�v" tanul�snak. A halak jelen esetben az emberhez az ennival�t asszoci�lj�k. Teh�t b�rmilyen kicsiny, az aranyhalnak is van agya, �s a n�pszer� hiedelemmel ellent�tben eml�kez�tehets�ge is...

A halak tanulnak

Egyes halfajt�k roppant t�rsas�gkedvel�k �s rajokban �szk�lva t�ltik idej�k nagy r�sz�t. Hogy megmaradhassanak a rajban, alaposan megn�zik, mit csin�lnak a t�bbiek, �s megfigyel�s �tj�n tanulnak. Ezt nevezik „szoci�lis" tanul�snak.

Zene�rt� pontyok

Olyan halak is vannak, amik megtanulj�k felismerni a zen�t. Ennek val�sz�n�leg az a magyar�zata, hogy a k�rnyezet hangjai k�z�tt k�l�nbs�get tudnak tenni. Ava Chase, a cambridge-i Rowland Tudom�nyos Int�zet munkat�rsa pontyokat tan�tott meg r�, hogy k�l�nbs�get tegyenek John Lee Hooker bluesmuzsik�ja �s Bach egyik oboaversenye k�z�tt, m�gpedig oly m�don, hogy jutalmul kisebb halakkal etette �ket. A zen�t az akv�riumba helyezett hangsz�r�kon kereszt�l j�tszott�k le a halaknak. Ava k�s�bb f�lfedezte, hogy a pontyok a tanultakb�l �ltal�nos�tani is k�pesek: kor�bban sose hallott zen�t bluesk�nt vagy klasszikusk�nt oszt�lyoztak.

FORR�S: haziallat.hu

SAJ�T G�PEL�S