Az akváriumban és a kerti tóban élő díszhalakat szerencsére ritkán támadja meg vírusos eredetű betegség, de mivel a vírusok legtöbbször baktériumos fertőzésekkel társulnak, és elhullást is okozhatnak, ezért összegyűjtöttem a legfontosabb vírusos megbetegedéseket.

Lymphocystis, vagy iridovírus megbetegedés

Az édesvízi és a tengeri akváriumban is gondot okozhat az iridovírus. A betegség krónikus vagyis több hétig elhúzódik. Tünetei: a bőrön és az úszókon fehér göbök alakulnak ki, amelyek 0,5-0,8 milliméteres méretük miatt szabad szemmel is jól láthatók. Emiatt gyakran össze is keverik a darakórral, hiszen a hal külső megjelenése a két esetben valóban nagyon hasonló lehet, de mikroszkópos vizsgálattal egyértelműen elkülöníthető a két betegség. Fontos tehát állatorvoshoz fordulni, hiszen ha az akvarista darakórnak véli a betegséget, a felesleges malachitzöld-kezelés mérgezést okozhat, és ebbe pusztulnak bele a halak, nem a tényleges betegségbe.
 

Melyik halra veszélyes az iridovírus?

Már több mint száz díszhalfajnál leírták, de leggyakrabban sügérféléknél (üvegsügér, „discoflipper", árgushal) és labirintkoportyús halaknál (kék-és márványgurámi) szokott előfordulni. Bár az elhullás alacsony, a halakat elcsúfítja, és ha megjelenik a kereskedésekben, a halak eladhatatlanok lesznek.

Hogyan kapják el a halak a iridovírust?

A víz közvetíti a fertőzést, ami valószínűleg a felületi sérüléseken, horzsolásokon keresztül jut be a hal szervezetébe. Legtöbbször szállítás után, vagy egyéb stresszhelyzetek következtében számíthatunk a betegség megjelenésére, mert valószínűleg számos hal lappangó fertőzésként hordozza a vírust. Ezért célszerű kerülni a különböző helyekről származó halak keveredését.

Az iridovírus tünetei:

A fertőzés korai stádiumában valamint az enyhébb kimenetelű esetekben az érintett terület úgy néz ki, mintha sóval lenne behintve, ami később tovább növekedve akár karfiolszerű képződményeket is létrehozhat. Utóbbi esetben daganatra is lehetne gondolni. Számos sügérfélén jellemző módon a hátúszók élén alakulnak ki apró fehér göböcskék.

Nincs gyógyszer a vírusra

A betegség kezelésére vírus elleni gyógyszer nincs, de ez nem olyan nagy gond, mivel a kialakult göbök, néhány hét alatt eltűnnek, amit mi is meggyorsíthatunk, ha az akvárium vizének 29 C-ra melegítésével. Ilyen esetben a relatív oxigénhiány veszélye miatt természetesen fokozni kell a szűrést és a levegőztetést. A betegség tüneteit mutató halakat mindig el kell különíteni, amíg a tünetek elmúlnak, de legalább egy hónapig, hogy elkerüljük a fertőzés átvitelét az akvárium többi halára.

Rhabdovírus a kerti tóban

A kerti tavakban előforduló vírusos megbetegedések közül a legfontosabb a rhabdovírus okozta pontyfélék tavaszi betegsége, amely a koiherpesz nevű vírussal együtt bejelentési kötelezettséggel jár. Ez azt jelenti, hogy a tünetek előfordulásakor azonnal értesíteni kell a helyi hatósági állatorvost, hogy a vírus esetleges terjedése megelőzhető legyen. Az állatorvos elkülöníti a halat, amit virológiai vizsgálatnak vetnek alá, hogy megfelelő megelőző gyógyszeres kezelést tudjanak javasolni az állomány többi halának. A tavaszi rhabdovírus hidegvizű tavakban jelentkezik, ha az állomány fertőzött hallal, fertőzött állományból behurcolt tárggyal érintkezik. Paraziták is szerepet játszhatnak a fertőzés közvetítésében tavasszal, amikor a tó hőmérséklete 15 C-nál hűvösebb. Legfogékonyabb a ponty. (Cyprinus carpio) de a vírus más pontyfélékben is előfordul.

A rhabdovírus tünetei:

A has megnagyobbodása, a végbél kitüremkedése, pikkelyborzoltság, a szemek kidülledése, vérzések a bőrön és kopoltyúfedő alatt.

FORRÁS: haziallat.hu

SAJÁT GÉPELÉS