A h�ziny�l �s�vel, az �regi ny�llal egy�tt a ny�lalak�ak �s nem a r�gcs�l�k rendj�be tartozik, b�r sok�ig odasorolt�k a binomin�lis nomenklat�r�ban (rendszertanban). A k�l�n besorol�st metsz�fogai sz�m�nak k�sz�nheti. A h�ziny�l 4 metsz�foggal rendelkezik, a r�gcs�l�k viszont csak 2-vel. Azonk�v�l a ny�l v�gtagjai sz�r�z�ttek, �s kiz�r�lag n�v�nyev�. Mindenesetre att�l, hogy nem r�gcs�l�k, igenis r�gcs�lnak. Fogaik ugyanis folyamatosan n�nek, koptatniuk kell – n�ha a kert�szek �s a gazdik bossz�s�g�ra.

A kifejlett h�ziny�l t�mege 1,5 kg-n�l kezd�dik, a legnehezebb �ri�snyulak el�rhetik ak�r a 12 kg-ot is. A test hossza 30-70 cm k�z�tt v�ltozhat. A h�ziny�l testfel�p�t�se, mint a legt�bb eml�s�llatn�l, fej, t�rzs �s v�gtagok.

A k�ztudatban �l� ny�lfej toj�sdad, jellegzetes hossz� f�lekkel (nyuszif�l).Term�szetesen hall�suk igen j�, ez�rt egym�s k�z�tt az emberek sz�m�ra nem, vagy csak alig hallhat� hangokkal kommunik�lnak. A fej er�teljes, a homlok dombor�. N�h�ny t�rpenyulat, mint p�ld�ul a Holland „sz�nes” t�rpeny�l, igen kicsi f�lekre szelekt�ltak, a Kosorr� nyulaknak pedig fajt�jukra jellemz�, l�g� f�l�k van.

Mindenesetre a hagyom�nyos ny�lf�l igen el�ny�s tulajdonos�nak, mivel a nyulaknak igen kev�s verejt�kmirigy�k van, a f�l�k�n kereszt�l adj�k le a felesleges h�mennyis�get.

Minden nyuszit �vni kell a t�lzott melegt�l, de az ut�bbi fajt�kra fokozottabban kell vigy�zni!

Az orrny�l�sok mellett tapint� „bajusz” sz�r�k tal�lhat�ak. A nyulak szeme viszonylag nagy, perif�rikus l�t�suk oldalra kiv�l�. Jellegzetesen hasadt „ny�lajkuk”, �lland�an mozg� orrocsk�juk egyedi �s mulats�gos l�tv�ny. Az orrmozgat�s, szaknyelven orrj�t�k a szagl�s el�seg�t�s�re, de kommunik�ci�ra is szolg�l. A nyulak �lla alatt tal�lhat� egy mirigy, amelynek v�lad�k�val megjel�lik (�lld�rzs�l�ssel) a saj�tjuknak �t�lt dolgokat. Ez a szag az ember sz�m�ra nem �rz�kelhet�.

R�g�izmaik igen fejlettek, fogkoptat�s c�lj�b�l nagyon sokat kell haszn�lj�k �lland�an n�veked� fogaikat.

A bak (h�m) nyulak feje er�teljesebb, „burkoltabb” lehet.

A h�zinyulak t�rzse. A nyakkal kezd�dik, amely igen r�vid, szinte �tmenet n�lk�l illeszkedik a t�rzsh�z.A nyakon meglazult b�r „tok�t” eredm�nyez, de ez a szervezeti szil�rds�g�nak hi�ny�ra vagy elh�z�sra utal, nem is d�jazz�k a teny�szt�k. B�r az id�sebb �s a t�bbsz�r ellett any�kn�l megbocs�that�.

A ny�l mellkasa sz�les �s m�ly, a h�ta sz�les �s j�l izmolt, mely t�ny az ugr�l� helyv�ltoztat�shoz n�lk�l�zhetetlen. A h�t er�sebben vagy gyeng�bben, de minden esetben �velt. Az ar�nyos t�rzs h�romszor olyan hossz�, mint a ny�l sz�less�ge, de itt is lehetnek kiv�telek. A ny�l hasa feszes, 3-4, ritk�n 5 p�r csecsbimb�ja van. A t�rzs rejti a bels�, �letfontoss�g� szervrendszereket: a kering�si-, l�gz�si-, em�szt�si- valamint a szapor�t�szervrendszereket.

A h�ziny�lnak k�l�nleges em�szt�si szervrendszere van. A n�v�nyeket igen neh�z megem�szteni, f�leg a n�v�nyi sejtfalakat alkot� cellul�zt. A nyulaknak a megevett t�pl�l�kot f�leg a vakbel�kben mikrobi�lis seg�ts�ggel kell lebontaniuk, �gy a gyomruk ar�nylag kicsi – itt t�rt�nik a k�nnyen em�szthet� t�panyagok lebont�sa �s felsz�v�d�sa - a vakbel�k j�l fejlett. Viszont a vakb�lb�l az alaposan megem�sztett, vitaminokkal �s feh�rj�kkel teli t�pl�l�k a vastagbel�kbe ker�l, majd t�vozik szervezetb�l. Ezt a ny�lnak �jra el kell fogyasztania. Meg is teszi, �ltal�ban az �jszakai �r�k valamelyik�ben, teljes nyugalom eset�n. Ezt szaknyelven c�kotr�fi�nak nevezik.

A l�gy b�ls�r sz�l�f�rtszer�, kicsi, l�gy, a ny�l k�zvetlen�l a v�gbel�b�l az ajkaival szedi ki �s eg�szben nyeli le. Ez l�tfontoss�g� sz�m�ra, a vitamin- �sv�nyi anyag- �s feh�rjetartalom v�gett, e n�lk�l elpusztulna. Teh�t ne r�juk meg �rte, k�l�nben a legt�bb nyulas gazda ezt �szre sem szokta venni. A val�di b�ls�r a klasszikus, mindenki �ltal ismert ny�lbogy�.

A ny�l apr�, bolyhos farka egyenes, �ltal�ban a tompor�hoz simul, mert fenntartva hordja. A ny�lkommunik�ci�ban j�tszik szerepet, p�ld�ul az udvarl� bakny�l billegeti.

A h�ziny�l v�gtagjai, a mells� �s a h�ts� l�bak jellegzetesen az ugr�l� helyv�ltoztat�s c�lj�ra m�dosultak. Szorosan a testhez simulnak.

A mells� v�gtagok viszonylag r�videbbek, egyenesek, a ny�l test�t a talaj f�l� emelik. Egy�b ugr� mozg�ssal k�zleked� �llatfajokhoz k�pest (ugr�egerek, kenguruk) viszonylag j�l fejlettek. Ennek oka, hogy a nyulak �snak �s p�ld�ul tiszt�lkod�sra is intenz�ven haszn�lj�k mells� l�baikat.

A h�tuls� v�gtagok nagy combizomfel�lettel rendelkez�, er�s testr�szek, �sszet�veszthetetlen faji b�lyegei minden ny�lf�le fajnak. Talpon j�r� �llatok, a talajjal �rintkez� l�bfel�let megfelel az ember�nek. R�vid,inas, szik�r als� l�bsz�r �s er�s combok alkotj�k a h�ts� v�gtag t�bbi r�sz�t.

A v�gtagok r�vid ujjakban �s er�s karmokban v�gz�dnek.

A h�ziny�l testfel�p�t�se, k�lleme egyedi �s j�l felismerhet�. A ny�l vonz� �s k�l�nleges eszt�tikai l�tv�nyt ny�jt� h�zi�llatunk.

FORR�S: wikipedia.hu

SAJ�T G�PEL�S