A h�ziny�l domesztik�l�sa (h�zias�t�sa) m�r az �korban elkezd�d�tt, b�r eg�szen egy�rtelm�en csak a 14. sz�zadban lehet erre bizony�t�kot tal�lni.

Az �regi ny�l, h�zinyulaink �se �szak-Afrik�ban �s a Pireneusi-f�lszigeten volt �shonos, elterjed�s�t nagym�rt�kben emberi beavatkoz�snak k�sz�nheti. Az �kori Egyiptomb�l fennmaradt falfestm�nyeken rabszolg�k �ldozati �llatokat, k�z�tt�k hossz� f�l� nyulakat is sz�ll�tanak. K�rd�s, hogy ezek milyen fajta �s m�r h�zias�tott nyulak voltak-e? Feltev�sek szerint az �kori Egyiptomban nagy sz�mban, szakr�lis (vall�si) c�lb�l tartott h�sev� �llatokat a szapora nyulak h�s�val is t�pl�lt�k.

A nyulak h�s�t term�szetesen az ember is sz�vesen fogyasztotta.

Az �sz�vets�gben M�zes a teny�sztett �llatok k�z�tt eml�ti, de a ny�lh�s fogyaszt�s�t tiltja.

Ann�l ink�bb kedvelt�k a ny�lh�st az �kori R�m�ban. Hatalmas, falakkal k�r�lvett kertekben, �.n. lepor�riumokban teny�sztett�k a nyulakat. Persze az esetleges kisz�k�seket nem tudt�k kiv�deni, �gy a nyulak mindenhol elterjedtek Eur�p�ban, ameddig a r�maiak birodalma el�rt. (Britannia �s egy�b provicin�k). A r�mai emberek k�l�nleges csemeg�j�nek sz�m�tott a frissen sz�letett ny�l.

A k�z�pkorban nemesi kast�lyok kertjeiben, vadaskertekben �ppen �gy megtal�lhat�ak voltak a nyulak, mint a szerzetesek kolostoraiban. A tart�si k�r�lm�nyek �s a felhaszn�l�s alapvet�en nem v�ltozott: a szerzetesek b�jt�s eledelk�nt fogyasztott�k a r�maiak csemeg�j�t.

Ekkoriban kezd�d�tt a h�zinyulak fajt�inak kialakul�sa. Angli�b�l igen nagy test�, l�g� f�l� „ist�ll�nyulakr�l” �rkezik h�r, Flandria szint�n nagytest� nyul�r�l, a 12 kg-ot is el�r� Angevinr�l h�res.
Tiziano: A Madonna �s a ny�l (1530)

D�lkelet-�zsia (Thaif�ld) kolostoraiban „ez�stsz�n�” nyulakat teny�sztenek buddhista szerzetesek.
M�r 1920-ban ismertett�k a k�l�nb�z� ny�lfajt�kat

Egy szentk�pen a Madonna mellett h�feh�r nyuszi �l.

A nyulak m�r nem mentek k�l�nlegess�gsz�mba: megjelentek a szeg�nyebb csal�dok, a k�zn�p vid�ki ist�ll�iban, port�in is. A v�rosiasod�s eg�sz folyamata alatt �s az Eur�p�n k�v�li f�ldr�szek gyarmatos�t�sa sor�n az emberek magukkal vitt�k a kis helyen is tarthat�, olcs�n takarm�nyozhat� nyulaikat �lelemforr�sk�nt, de �llatszeretetb�l is.

A 19. sz�zadban a teny�szt�si kedv magasra csapott a ny�ltart�k k�reiben. A m�r meglev� k�l�nf�le t�pus� nyulakb�l �s a spont�nul jelentkez� k�llemileg elv�ltozott (l�g� f�l, hossz� vagy r�vid sz�r stb.) nyulakb�l fajt�k sokas�g�t teny�sztett�k ki: �ri�snyulakat, t�rpenyulakat, k�l�nleges egyedi rajzolatos (foltos) nyulakat, l�g� f�l�, azaz kosorr� nyulakat, b�rsonyos, a norm�lisn�l r�videbb sz�r� (rex) nyulakat, hossz�sz�r� nyulakat (ang�rany�l, r�kany�l) �s m�g folytathatn�m. A legt�bb ny�lfajta teny�szt�se h�shaszn�nak indult.

Napjainkban ez a folyamat- az �j fajt�k kiteny�szt�se - tov�bb folytat�dik. Mivel a haszon (h�s) nyulak csaknem kiz�r�lag hibridek, �gy a haszonny�lteny�szt�k manaps�g vagy hibridalapanyagot �ll�tanak el� bizonyos fajt�k teny�szt�s�vel, vagy magukat a hibrideket szapor�tj�k tov�bb.

Sokkal n�pszer�bb azonban a nyulak sport (ki�ll�t�si)- �s hobbi- (kedvenc-) c�lra t�rt�n� teny�szt�se.

FORR�S: wikipedia.hu

SAJ�T G�PEL�S