Holland hajósok fedezték fel a 16. században dél-amerikai gyarmatukon, Guyanában ezeket a puha, barna-fehér bundájú állatkákat. Néhányat közülük hazavittek a gyerekeiknek játszótársul, Hollandiába. Itt az emberek gyorsan megkedvelték őket, és lassan más, európai országban is elszaporodtak.
Németországban nevezték el őket tengerimalacnak, mivel tengeri úton érkeztek az országba. A sertések malacainak még távolról sem rokonai, a rágcsálók közé tartoznak. Dél-Amerikában, főként Peruban évszázadok óta kedvelik ezeket a mókás állatokat. A tengerimalacokat már az inkák is ismerték, de ők valószínűleg a húsáért tartották. A malacokhoz hasonlóan hulladékanyagokkal táplálkoznak. Vadon élő egyedeik falkákba verődnek, és sziklahasadékokba, barlangokba húzódnak be.
SAJÁT GÉPELÉS |