Sz�maz�sa:
A fajta sz�rmaz�s�r�l nem sokat tudunk. Annyi bizonyos, hogy valamikor r�gen az eszkim�kkal egy�tt ker�lt a sarkvid�kre, a Kotzebue-�b�l k�rny�k�re, ahol ma is megtal�lhat�. A fajta nev�t egy �si eszkim� t�rzsr�l, a mahlemutr�l kapta, mely a Kotzebue-szoros partjain�l telepedett le Alaszk�ban. Manaps�g egy�bk�nt – legal�bbis Kanad�ban – illetlens�g az eszkim� sz�t haszn�lni, mert az indi�nok nyelv�n ez nyers h�st ev� szem�lyt jelent. Ez�rt ink�bb az inuit megjel�l�st haszn�lj�k, ami inuit nyelven egyszer�en annyit tesz, „az emberek”.

Kin�zete, adatok:
Hasonl�t a szib�riai huskyhoz. Feje hatalmas, az arcorri r�sz fel� elkeskenyed�. F�le hegyes, fel�ll�. Szeme enyh�n ferde metsz�s�, s�t�tbarna. Mellkasa m�ly, domborod�, h�ta feszes, �gy�ka izmos. V�gtagjai massz�vak, egyenesek, p�rhuzamosak. Hossz� sz�rrel bor�tott fark�t a h�t�ra kunkor�tja. Sz�rzete k�zepesen hossz�. Sz�ne a leggyakrabban farkassz�rke, vil�gos arcorri r�sszel �s v�gtagokkal, esetleg fekete �s feh�r.

M�retei:

• Marmagass�g: kan 64-71 cm, szuka 58-65 cm.
• Testt�meg: 38-56 kg.

V�rhat� �lettartam: 12-14 �v.

 Lak�sban tarthat�? igen.
Kertben tarthat�? igen.
H�z�rz�: egy�ltal�n nem.
M�s kuty�kkal val� viszony: kanok egym�ssal rivaliz�lhatnak, kis kuty�kat zs�km�nynak tekinthetnek.
M�s �llatokkal val� viszony: er�s vad�sz�szt�ne miatt szoktat�ssal is csak saj�t macsk�t nem b�nt.
Sz�rgondoz�s: vedl�skor f�s�l�s.
Ugat�ss�g: �ltal�ban csendes.
Mozg�sig�ny: nagy.
Gyerekt�r�s: j� / semleges.
Kezd� kuty�snak: nem aj�nlott
Tulajdons�gok: Ha unatkozik, hajlamos sz�kni. Sz�nh�z� sportokra, ki�ll�t�si kuty�nak �s csal�di kedvencnek is alkalmas.