T�rt�net
Az abesszin macska eredete bizonytalan, de az biztos, hogy egyike a legr�gebben ismert fajt�knak. Els� p�ld�nyait az abesszin h�bor�b�l hazat�r� brit katon�k vitt�k magukkal Angli�ba, ahol a befogott egyedekb�l �n�ll� fajt�t hoztak l�tre. Fajtak�nt Angli�ban 1882-ben ismert�k el. Az els� Nagy-Britanni�ba hozott abesszint Zul�nak h�vt�k �s Barrett-Lenard kapit�ny feles�g�nek kedvence volt, m�g a f�nyk�pe is megjelent 1874-ben. Az USA-ban el�sz�r 1902-ben jelent meg, de hivatalosan csak 1986-ban ismert�k el a fajt�t. Az 1930-as �vekben t�bb kiv�l� p�ld�nyt sz�ll�tottak az Egyes�lt �llamokba, ezek k�pezik a mai teny�szt�si programok alapj�t.

Fajtale�r�s
Az abesszin macska csillog� sz�r�, k�zepes, v�kony alkat�val a h�zimacsk�k vad �seire eml�keztet. Ruganyos, v�kony, de izmos teste van, hossz� l�bakkal. A kis fej �k alak�, a pofa l�gy vonal�, szeme nagy, borosty�n, mogyor�, vagy z�ld sz�n�. Farka k�zepesen hossz�, elv�konyod�. A f�nyl� sz�rzet kellemes tapint�s�, puha szerkezet�. Napi egyszeri, k�zzel val� �tsim�t�s aj�nlott. A nyak �s a torok k�rny�ke, valamint a hasoldal vil�gosabb �rnyalat�. T�bb sz�nv�ltozata l�tezik. A legelterjedtebb a r�zv�r�s (sorrel), melynek bund�ja v�r�sesbarna. A vadas (ruby) v�ltozat �getett barna, s�t�tebb s�vozotts�ggal. Az �zbarna (fawn) abesszin macska bund�ja b�zs sz�n�, �zbarna s�vokkal, a v�gtagok bels� oldala, a hasi oldal halv�ny. A k�k melegk�k sz�n�, palak�k s�vokkal. Az aljsz�rzet, a v�gtagok bels� oldala �s a has kr�msz�n�, az orrt�k�r s�t�tr�zsasz�n.

Viselked�s
Az abesszin macska intelligens, bar�tkoz� term�szet�, de nem "�lmacska". �n�ll� jelleme van, akt�v, �rdekl�d�, k�v�ncsi. Nagyszer� h�zimacska,tarthatjuk lak�son bel�l �s k�v�l is. Halk, cseng� hangja van, nem t�l besz�des, nem "besz�l" feleslegesen. Kiv�l� t�rsas�g, ragaszkod�, mindig tudni akarja, mi t�rt�nik a k�rnyezet�ben. Ha elhanyagolva �rzi mag�t, k�l�nf�le, sz�munkra ideges�t� j�t�kot eszel ki, hogy mag�ra vonja a figyelmet. �ltal�ban t�l sok levezetend� energi�ja van, �ppen ez�rt szinte sosem �l az �l�nkbe hossz� ideig, nagyon mozg�kony.

SZ�VEG: WIKIP�DIA