A halak bre egymstl vilgosan megklnbztethet kt rtegbl ll: a tbbrteg, el nem szarusod hmbl s a vastag irhbl.
A hmban sok a nylkt termel sejtcsoport. A mlytengeri halaknl a hmban mirigyszer vilgt sejtek is megtallhatk. Egyes desvzi pontyflk, mint pldul a dvrkeszeg , klnleges tulajdonsga a hm felletn kpzd nszkits, a dorozsma. Minden hal testt nylkarteg fedi, ennek megvastagodsa vagy elvkonyodsa a hal pusztulshoz vezet.
Egyes halak pikkelyei kicsinyek (pl.: angolnaflk, cskflk), cskevnyesek (pl.: tsks pik), st egyes fajokon egyltaln nincs pikkely (pl.: tsksharcsa), mg ms halfajokon a pikkelyek sszenhetnek csontlemezekk (pl.: porcos- s csontos vrteshalak, pnclosharcsa-flk).
SAJT GPELS
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
