Igaz, vannak olyan fajt�k, melyek kev�sbe j�k, vagy egy�ltal�n nem j�k h�z�rz�sre �s vannak olyanok, amiket erre teny�sztettek ki, de minden kuty�ban meg van az a bizonyos �szt�n, hogy a saj�t ter�let�t valamelyest v�dje. Nem mindig kell ijeszt� vicsorg�sra, vagy t�mad�sra gondolni, el�g egy-k�t vakkant�s is.

Amelyik fajt�knak j�l fejlett a h�z�rz� v�n�ja, azoknak szinte egy�ltal�n nem kell tan�tani, hogyan v�dj�k meg a ter�let�ket. Ett�l f�ggetlen�l lehet vel�k is j�rni �Vre, de nem olyan fontos.

�ltal�ban a kanok jobban v�dik a ter�let�ket, jel�lgetnek is �s alapb�l vehemensen viselkednek az idegenekkel. Persze egy szuka is lehet j� h�z�rz�.

A kuty�kn�l meg van egy adott sorrend, hogy melyik ter�letet milyen intenzit�ssal v�dik.

A legeslegjobban a saj�t hely�ket, teh�t azt a ter�letet v�dik, ahol alszanak.
Ezut�n k�vetkezik maga a h�z �s az udvar. Ezen a k�t ponton gyakorolj�k a legintenz�vebben a ter�letv�d� �szt�n�ket.
Azt�n k�vetkezhetnek az olyan helyek, ahova sokat j�rnak. Egy utca, egy park, egy megszokott hely. Persze, ez jobb esetben �ssze sem hasonl�that� a kertben mutatott �rz� magatart�ssal.
Az ismeretlen helyeken mindig visszafogottabbak, kev�sb� domin�nsak, mint az ismer�s helyeken.

Egyet az�rt sz�gezz�nk le:

Egy kutya csak akkor j� h�z�rz�, ha teljes m�rt�kben hallgat a gazd�j�ra. Teh�t akkor m�r bar�ts�gosan viselkedik egy idegennel, ha azt a gazdi beengedte. Egy �njel�lt falkavez�r kutya sok gondot �s bajt jelenthet, ha vend�gek �rkeznek, mivel ha nem hallgat a gazdira egy apr� rezd�l�st is vesz�lyesnek �t�lhet �s ilyenkor bizony t�madhat. A legt�bb baleset ebb�l sz�rmazik, ha a gazdi nem k�pes ir�ny�tani a kuty�t.

SAJ�T �R�S