Testmrete 6–11 cm, slya legfeljebb 50 gramm. Harmadakkorra, mint eurpai rokonai, s mrete fele az ismertebb szriai aranyhrcsgnek. Bundjuk sr, htuk szrke, kzepn fekete cskkal. Hasuk fehr, farkuk rvid. Tlen kivilgosodnak, nha egszen fehrr vlnak. Fekete szemk arnylag nagy.
Eredeti lhelye Bels-zsia s az orosz sztyeppk. Vadon nagyrszt Szibriban lnek, megtallhatak Dzsungriban, Mandzsriban, Kazahsztnban s Mongliban. Npszer hzikedvenc. Szeretik a magnyos letmdot. Barlangjukat 1 mterre a fld al ssk. Kedvenc talajtpusuk az agyagos lszs; ezek a legjobb gabonafldek. Otthonuk tbb kamrbl ll, amiket szmos kijrat kt ssze a klvilggal. Van kztk hlkamra s illemhely is, de a legtbb tpanyagraktrknt szolgl.
A legtbb rgcslhoz hasonlan jszakai llatok. Szllsukat szrkletkor hagyjk el. Fknt nvnyi tpllkkal l; egyarnt fogyaszt gykereket, leveleket s s magvakat. Ezen kvl rovarokkal is tpllkoznak. Tpllkukat mells lbaikat kzknt hasznlva tmik rugalmas pofazacskjukba. A szksebb idkre felhalmozzk az elesget; ezen lik tl a telet. Tlen melegen s puhn blelt vackukban, kszleteik mellett pihennek, alusszk tli lmukat. Ezalatt testhmrskletk kevssel fagypont fl sllyed. Mihelyt megrzik a tavaszt, felbrednek.
tlag letkor: 2-3 v

SAJT GPELS |